Amikor elkészült a takaró

nagy öröm lett úrrá rajtam. De most néhány nap elteltével hiány is, hiszen a több hétig, hónapig fonalban megbújó tű most árván hever.

Itt kezdtem horgolni, még az elején. Nagyon örültem Jandó lelkesítő meghívásának, Annás szuper leírásának és nekiálltam én is horgolni tanulni.
Az első próbához lekaptam egy majdnem teljes gombolyag Catania Color fonalat ami őszről maradt meg, aztán ennél is maradtam. Követte még ezt 9!

Nem voltam gyors, de közben kb 20 pár cipő és néhány gyerekruha  és 2 blokk is készült a közös takaróba. A horgolás akkorra marad mikor nyugi és csend kellett. Élveztem. Na jó, nem mindig, mert a közepén, úgy 40-60 centiig azért már szerettem volna túl lenni rajta. Aztán a végét viszonylag gyorsan be tudtam fejezni annak ellenére, hogy végig egyráhajtásos pálcával mentem körbe az akkor már 80 centis takarón. A vége 82x82, néhány hónapig talán jó lesz.

Ami tanulság, és a színeket szétválasztóknak és kezdő horgolóknak pech, hogy külön koncetrálnom kellett arra, hogy ne húzzam vagy szorítsam meg a horgolást azért, hogy egy-egy szín egy-egy kockába kerüljön. Nehéz volt leküzdeni :)
A másik, hogy az egyszínre festett pamutfonal sokkal puhább mint a színátmenetes. Ráadásul, kicsit csalódtam is a fonalban mert vagy 4 gombolyagban volt toldás. Lehet, hogy ez általános és az én kevés fonalfalásomat mutatja de csodákoztam rajta.
A színeknél a gyártó színskálája nem tükrözte jól a lilákat, ami a záró részre került, így lett 2 féle lilám is mire sikerült kiválasztani a nekem tetszőt. Viszont találtam egy nagyon jó fonalboltot, Taksonyban és Délpesten ahonnan rendelni is lehet és a korábbi kézimunka boltomhoz képest jóval kedvezőbb áron kínálták a fonalat.

Nagyon köszönöm, Jandónak és Annásnak, nélkülük nem jöhetett volna létre ez a takaró!
S mi lesz a következő? Nem titok, egy cipő :D