2010. június 21., hétfő

Bemutatkozom

A nevem Kósa Andrea, három gyerek anyukája vagyok... nagy alkotókedvvel és állandó tenni akarással. Alkotásaimban eléggé hangulatfüggő, scrappelek, kötök, varrok és az utóbbi időben a horgolótű is elég gyakran fordul meg a kezemben.
Az öregmamám volt nagy csipkekészitő. Mindig kért, hogy üljek mellé, megtanit horgolni. Én kamaszként nevetve ráztam le, azzal, hogy öregmama egy egész életre ellátott csipkével. Akkor még nem tudtam, hogy nem is a csipke a fontos, hanem az a büszkeség lenne, hogy elmondhatom magamról a dédnagymámám tanitott meg horgolni. Ezt elszalasztottam, örökre. De egy lomtalanitáskor megörököltem az ő horgolótűit. És ahogy kézbe vettem, simogattam, kicsit öregmamát keresve benne, a horgolótűk életre keltek és ellenállhatatlan vágyat éreztem a horgolásra. Először pár virágot készitettem, majd a lányomnak egy kistáskát, láncot. Ezeket:



És mivel minden tevékenység magányos egyedül, társaságot kerestem és nagy örömömre rábukkantam lelkes csapatotokra. És ellátatok jobbnál jobb ötletekkel.

Van egy blogom, ami eddig keveset foglalkozott a horgolással, de hála neketek, ez hamarosan meg fog változni...

3 megjegyzés:

Eta írta...

Isten hozott. Szép dolgokat készítettél. Biztos a lányodnak is tetszik, és büszke rá, hogy ezeket az ő anyukája csinálta. :o)

Aledi írta...

Jó, hogy jöttél. Annyira kedves ez a történet. És gyönyörűek a lányodnak készült alkotások.

micuska írta...

Mindezek gyakorlás nélkül? És ilyen tökéletesek? Hmmm. A véredben van.