A tuniszi horgolásról eddig nem sok szó esett itt a blogban, pedig ez is egy érdekes, látványos és főleg haladós technika. Láttam, hogy sokan részt vettetek Gabella játékában. :o) A Symphony Wood horgolótűkből nekem gyakorlatilag mostanra minden kapható méretből akad, annyira beleszerettem. És hát talán segít egy kicsit a nyertesnek is a nyeremény kiválasztásában, ha leírom a tapasztalataimat.
Nemrégiben érkeztek meg a tuniszi horgolótűim is. Eredetileg nem voltam benne biztos, hogy ki akarom próbálni ezt a technikát is, de már régen fájt a fogam a tűkre és végül is úgy voltam vele, hogy legfeljebb sima horgolótűnek használom. Olyan vagyok, mint a gyerekek: Összegyűjtöm mindet! ;o)
Aztán megjöttek, kiderült, hogy a "libafos" színű fonalat sapkának nem hordaná a fiam, de egy sálat végül is "talaaan" (ami furcsa hangsúllyal ejtett talánt jelent). És - és - és akkor én kitaláltam, hogy mégis és most rögtön eljött a tuniszi kísérletek ideje, lebontottam a sapkát és belekezdtem egy sálba.
1. kép: Első próbálkozás. Minden előtanulmány nélkül nekiálltam egy láncszemsorra tuniszi horgolást gyártani. Az első problémámat, a "hova tűnik minden sorban egy szem" kérdést úgy próbáltam rendezni, hogy minden sorban az első - általam hibásan szemnek vélt vízszintes - fonal alá is öltöttem, illetve minden körben készítettem egy láncszemet fordulószemnek. Hát nem így kell. Mint az alábbi példa is mutatja, így egy klassz ferde sálat horgolhattam volna. Ezért ezt lebontottam és Gugli baráttól kértem segítséget.
2. kép: A segítség meg is érkezett, de mindjárt variálni is akartam, így készült a baloldali - színéről kötésnek álcázott - tuniszi horgolás, ami egy kicsit merevebbre sikerült és pöndörödik - mert ahogy eddig is tudtam - szorosan horgolok. Mivel ez az ál-kötött sál túl vastag vagy mély vagy milyen, tehát nem a szélessége és nem a hossza a gond, hanem a "lapossága" túl sok egy sáléhoz, de schanz-gallérnak pont jó lenne, ezért visszatértem a normál módba, ami jobboldalt látszik. A tuniszi horgolás lényege, hogy a megfelelő hosszúságú láncszemsorban (+ 1 szem) végig felszedünk egy-egy ráhajtást. Ez egyébként egy kötésnek is lehetne még a kezdete, ha nem horgolótűn volna. Aztán visszafelé haladva az első szemen egyszer húzzuk át a hurkot, és a többin az utolsóig kettesével horgoljuk le. A második sorban az első függőleges fonal alá toljuk a tűt, mintha előre domborodó reliefpálcát akarnánk készíteni, tehát jobbról-balra a szál mögött toljuk át a tűt és felhúzunk egy hurkot, aztán a következőn a sor végéig és ott az előző sorban lévő egymagában lehurkolt szélszembe is készítünk egy hurkot, így nem vész el egy-egy szem soronként. Bonyolultnak hangzik, igaz? Na, majd mindjárt mutatom külön képeken!
Az ál-kötött változat is így készül, csak akkor a függőleges szál mögött keresztül is szúrjuk a horgolást és úgy húzzuk hátulról ki a hurkot. Majd belinkelem a videókat is később a bejegyzés végére.
3. kép: És íme közelről. Hátha itt látszik, amiről az előbb hadováltam.
Készítettem pár képet is, mert az előbbi magyarázatom kicsit komplikált volt, leginkább talán csak azok értették meg, akik maguk is próbálták a tuniszi horgolást. :o) Vagy ők sem. És hát gondolok azokra is, akiknek nincs kedvük/idejük videókat nézegetni, de kíváncsiak a tapasztalataimra.
4. kép: A "sima" tuniszi horgolás esetén - és ez a legegyszerűbb minta - a második sortól a horgolótűt fordulószem készítése nélkül egyenesen az elöl kialakuló függőleges szál mögé kell beszúrni. Így, ahogy a képen is látható. Azért írtam a múltkor, hogy előre domborodó reliefpálca, mert a sima horgolás esetén azt készítjük így, csak akkor a teljes pálca mögé vezetjük be így a horgolótűt. De a tuniszi horgolásnak ennél a mintájánál csak a hurok egyetlen szála mögé.
5. kép: Aztán felhúzunk egy hurkot, így. A huroknak könnyen kell mozognia, csúszkálnia a horgolótűn, nem szabad szorosra húzni, kivéve ha valamilyen okból palacsintaszerűen feltekeredő darabot akarunk horgolni. :o) Vagy éppen palacsintát. És akkor nem nyavalyoghat a család, hogy mikor lesz újra palacsinta, mert amíg ez a horgolt el nem fogy, nem lesz. :o)
6. kép: A következő képen is a fentieket láthatjuk.
7. kép: Meg ezen is - hiába jól belejöttem a fényképezésbe.
8. kép: Már a harmadik szemnél járunk. Az egész soron így kell végighaladni és a szemeket végig felhúzni a tűre.
9. kép: Ez a kötött hatású tuniszi horgolás szemének készítése. Mivel az első mintadarabot már lebontottam és belehorgoltam a készülő sálba, ezért csak megmutatom pár hurkon keresztül, hogy mi a különbség. Ennél a szemnél ugyanis a két (elülső és hátulsó) szál közé dugjuk be a horgolótűnket, mégpedig úgy, hogy a munka hátulján ki is bukkanjon. Innen fogjuk felhúzni a hurkot.
10. kép: Már húzom is.
11. kép: Ez elég rondán sikerült. A harmadik szemet hurkolom éppen, csak a második úgy néz ki, mintha oda is bedugtam volna a horgolótűt. Pedig az már a kész második hurok.
12. kép: Ezen a képen jól látszik, hogy az előző sor függőleges vonalkás mintájával ellentétben a szemek pogácsaszerűen kifordulnak és megtévesztésig hasonlítanak a sima kötésre (vagy a fordítottéra?). De ennél többet nem készítettem, úgyis csak le kell bontanom. Egyébként a visszája is hasonlít a fordított kötésre (vagy a simáéra?). A második képen egymás mellett is megtekinthető a kétféle tuniszi minta színe közötti különbség.
13. kép: Itt némi kavarodás van a képek sorrendjében, de lehet, hogy azért, mert lebontottam a "sima kötés" részt és újra a legegyszerűbb módon folytatom a sálat.
14. kép: El is értem a sor végére. Egyébként rémesen haladós munka, alig győzöm betoldani az újabb gombócokat. :o) A vége csak azért érdekes, mert eleinte ezt is rossz helyre szúrtam és kicsit rücskös lett az oldala. De valójában az utolsó egyenes szál alá kell ölteni, ami pont a munka szélére esik, és ott felhúzni a fonalat.
15. kép: Tehát ide kell beszúrni és hurkot húzni.
16. kép: Így ni!
17. kép: Itt jön a trükk. A visszafele haladó sorban az első szemet magában kell lehorgolni, tehát csak egy hurkon húzzuk át a fonalat, mint az az alábbi képen is látható. Ez azért fontos, mert enélkül minden sorban elvesztenénk egy szemet és a 20 szemmel kezdett sálunk húsz sor alatt befejeződne. :o)
18. kép: Majd a sor összes többi szemét kettesével lehorgolva fejezzük be.
19. kép: Itt szemléletesen látszik, hogy az első két szemet (vagyis pontosabban a második és harmadik szemet együtt) lehorgoltam.
20. kép: Itt látszik, hogy hogyan haladok kettesével tovább a soron.
21. kép: És íme kész a visszafele haladó sor is. Kezdhetjük elölről az odafele haladó sort. Fordulószemet NEM készítünk, mert az szaporítaná a sort és különben is ferdévé változna az egyenes szélünk (ld. a kettővel ezelőtti bejegyzést). Egyébként az annyira jópofán nézett ki, hogy fontolgatom, hogy vékonyabb és puhább fonallal magamnak készítek egy ilyen "elrontott" sálat, brahiból.
A képen egyébként a munkám színe és jobb széle is jól látszik, hogy milyen szép szabályos láncszemsornak tűnik.
22. kép: A bal szélen viszont a láncszem "hátuljának" megfelelő magányos szál fog látszani.
A kész sálat még tisztázás előtt elkobozta a fiam, és hordta. Aztán visszaszereztem és szépen eldolgoztam a szálakat. Már ki is mostuk, úgy kicsit puhább lett és változatlanul Fiam-12 kedvence, sose felejti el felvenni az iskolába. Ami azért nagy szó, mert tavaly télen nagy cirkuszok voltak köztünk a sapka és sálhordás témában. :o)
Végeredményben nem tudom, hogy ki találta fel a tuniszi horgolást, de ennek is - mint minden másnak - megvannak a maga trükkjei és fogásai. Ha viszont ráérzünk, akkor valóban egy nagyon egyszerű és tetszetős horgolást sajátítunk el. És a Symphony Wood tuniszi horgolótűben az a jó, hogy nagyon hosszú darabokat is tudunk a különböző hosszúságú damiloknak köszönhetően horgolni.
A kötött hatású tuniszi minta egyébként nagyon merev és vastag végeredményt ad, teljesen el tudom képzelni, hogy alkalmas falvédőnek vagy faliképnek extra rudas merevítés nélkül is. Lehet, hogy készítek is egyet, amit makraméhorgolással díszítek. Ha már kibővítettem a hobbimat, akkor kipróbálok mindent, amit horgolótűvel lehet készíteni.
Itt a tuniszi horgolásvideó, amit először néztem meg és amilyen mintát jelenleg is horgolok. Ebben szemről, szemre benne van a kezdés pár sorig.
Tunisian Crochet - Cast On and Simple Stitch
Ez egy trükkös szemről szóló videó, még nem is próbáltam. Egyébként érdekes, hogy ezt az egyszerű technikát is milyen jól lehet variálni.
Tunisian Crochet - Purl Stitch - The Crochet Side
Ez a kötött hatású tuniszi horgolás videója.
Tunisian Crochet - Knit Stitch - The Crochet Side
Teresának is van egy kezdéstől hat sorig tartó videója, de sehogy se találom.
Csak ezt a színcserélőset: Art of Crochet by Teresa - Tunisian Crochet Color Change Ez is hasznos!
Nemrégiben érkeztek meg a tuniszi horgolótűim is. Eredetileg nem voltam benne biztos, hogy ki akarom próbálni ezt a technikát is, de már régen fájt a fogam a tűkre és végül is úgy voltam vele, hogy legfeljebb sima horgolótűnek használom. Olyan vagyok, mint a gyerekek: Összegyűjtöm mindet! ;o)
Aztán megjöttek, kiderült, hogy a "libafos" színű fonalat sapkának nem hordaná a fiam, de egy sálat végül is "talaaan" (ami furcsa hangsúllyal ejtett talánt jelent). És - és - és akkor én kitaláltam, hogy mégis és most rögtön eljött a tuniszi kísérletek ideje, lebontottam a sapkát és belekezdtem egy sálba.
1. kép: Első próbálkozás. Minden előtanulmány nélkül nekiálltam egy láncszemsorra tuniszi horgolást gyártani. Az első problémámat, a "hova tűnik minden sorban egy szem" kérdést úgy próbáltam rendezni, hogy minden sorban az első - általam hibásan szemnek vélt vízszintes - fonal alá is öltöttem, illetve minden körben készítettem egy láncszemet fordulószemnek. Hát nem így kell. Mint az alábbi példa is mutatja, így egy klassz ferde sálat horgolhattam volna. Ezért ezt lebontottam és Gugli baráttól kértem segítséget.
2. kép: A segítség meg is érkezett, de mindjárt variálni is akartam, így készült a baloldali - színéről kötésnek álcázott - tuniszi horgolás, ami egy kicsit merevebbre sikerült és pöndörödik - mert ahogy eddig is tudtam - szorosan horgolok. Mivel ez az ál-kötött sál túl vastag vagy mély vagy milyen, tehát nem a szélessége és nem a hossza a gond, hanem a "lapossága" túl sok egy sáléhoz, de schanz-gallérnak pont jó lenne, ezért visszatértem a normál módba, ami jobboldalt látszik. A tuniszi horgolás lényege, hogy a megfelelő hosszúságú láncszemsorban (+ 1 szem) végig felszedünk egy-egy ráhajtást. Ez egyébként egy kötésnek is lehetne még a kezdete, ha nem horgolótűn volna. Aztán visszafelé haladva az első szemen egyszer húzzuk át a hurkot, és a többin az utolsóig kettesével horgoljuk le. A második sorban az első függőleges fonal alá toljuk a tűt, mintha előre domborodó reliefpálcát akarnánk készíteni, tehát jobbról-balra a szál mögött toljuk át a tűt és felhúzunk egy hurkot, aztán a következőn a sor végéig és ott az előző sorban lévő egymagában lehurkolt szélszembe is készítünk egy hurkot, így nem vész el egy-egy szem soronként. Bonyolultnak hangzik, igaz? Na, majd mindjárt mutatom külön képeken!
Az ál-kötött változat is így készül, csak akkor a függőleges szál mögött keresztül is szúrjuk a horgolást és úgy húzzuk hátulról ki a hurkot. Majd belinkelem a videókat is később a bejegyzés végére.
3. kép: És íme közelről. Hátha itt látszik, amiről az előbb hadováltam.
Készítettem pár képet is, mert az előbbi magyarázatom kicsit komplikált volt, leginkább talán csak azok értették meg, akik maguk is próbálták a tuniszi horgolást. :o) Vagy ők sem. És hát gondolok azokra is, akiknek nincs kedvük/idejük videókat nézegetni, de kíváncsiak a tapasztalataimra.
4. kép: A "sima" tuniszi horgolás esetén - és ez a legegyszerűbb minta - a második sortól a horgolótűt fordulószem készítése nélkül egyenesen az elöl kialakuló függőleges szál mögé kell beszúrni. Így, ahogy a képen is látható. Azért írtam a múltkor, hogy előre domborodó reliefpálca, mert a sima horgolás esetén azt készítjük így, csak akkor a teljes pálca mögé vezetjük be így a horgolótűt. De a tuniszi horgolásnak ennél a mintájánál csak a hurok egyetlen szála mögé.
5. kép: Aztán felhúzunk egy hurkot, így. A huroknak könnyen kell mozognia, csúszkálnia a horgolótűn, nem szabad szorosra húzni, kivéve ha valamilyen okból palacsintaszerűen feltekeredő darabot akarunk horgolni. :o) Vagy éppen palacsintát. És akkor nem nyavalyoghat a család, hogy mikor lesz újra palacsinta, mert amíg ez a horgolt el nem fogy, nem lesz. :o)
6. kép: A következő képen is a fentieket láthatjuk.
7. kép: Meg ezen is - hiába jól belejöttem a fényképezésbe.
8. kép: Már a harmadik szemnél járunk. Az egész soron így kell végighaladni és a szemeket végig felhúzni a tűre.
9. kép: Ez a kötött hatású tuniszi horgolás szemének készítése. Mivel az első mintadarabot már lebontottam és belehorgoltam a készülő sálba, ezért csak megmutatom pár hurkon keresztül, hogy mi a különbség. Ennél a szemnél ugyanis a két (elülső és hátulsó) szál közé dugjuk be a horgolótűnket, mégpedig úgy, hogy a munka hátulján ki is bukkanjon. Innen fogjuk felhúzni a hurkot.
10. kép: Már húzom is.
11. kép: Ez elég rondán sikerült. A harmadik szemet hurkolom éppen, csak a második úgy néz ki, mintha oda is bedugtam volna a horgolótűt. Pedig az már a kész második hurok.
12. kép: Ezen a képen jól látszik, hogy az előző sor függőleges vonalkás mintájával ellentétben a szemek pogácsaszerűen kifordulnak és megtévesztésig hasonlítanak a sima kötésre (vagy a fordítottéra?). De ennél többet nem készítettem, úgyis csak le kell bontanom. Egyébként a visszája is hasonlít a fordított kötésre (vagy a simáéra?). A második képen egymás mellett is megtekinthető a kétféle tuniszi minta színe közötti különbség.
13. kép: Itt némi kavarodás van a képek sorrendjében, de lehet, hogy azért, mert lebontottam a "sima kötés" részt és újra a legegyszerűbb módon folytatom a sálat.
14. kép: El is értem a sor végére. Egyébként rémesen haladós munka, alig győzöm betoldani az újabb gombócokat. :o) A vége csak azért érdekes, mert eleinte ezt is rossz helyre szúrtam és kicsit rücskös lett az oldala. De valójában az utolsó egyenes szál alá kell ölteni, ami pont a munka szélére esik, és ott felhúzni a fonalat.
15. kép: Tehát ide kell beszúrni és hurkot húzni.
16. kép: Így ni!
17. kép: Itt jön a trükk. A visszafele haladó sorban az első szemet magában kell lehorgolni, tehát csak egy hurkon húzzuk át a fonalat, mint az az alábbi képen is látható. Ez azért fontos, mert enélkül minden sorban elvesztenénk egy szemet és a 20 szemmel kezdett sálunk húsz sor alatt befejeződne. :o)
18. kép: Majd a sor összes többi szemét kettesével lehorgolva fejezzük be.
19. kép: Itt szemléletesen látszik, hogy az első két szemet (vagyis pontosabban a második és harmadik szemet együtt) lehorgoltam.
20. kép: Itt látszik, hogy hogyan haladok kettesével tovább a soron.
21. kép: És íme kész a visszafele haladó sor is. Kezdhetjük elölről az odafele haladó sort. Fordulószemet NEM készítünk, mert az szaporítaná a sort és különben is ferdévé változna az egyenes szélünk (ld. a kettővel ezelőtti bejegyzést). Egyébként az annyira jópofán nézett ki, hogy fontolgatom, hogy vékonyabb és puhább fonallal magamnak készítek egy ilyen "elrontott" sálat, brahiból.
A képen egyébként a munkám színe és jobb széle is jól látszik, hogy milyen szép szabályos láncszemsornak tűnik.
22. kép: A bal szélen viszont a láncszem "hátuljának" megfelelő magányos szál fog látszani.
A kész sálat még tisztázás előtt elkobozta a fiam, és hordta. Aztán visszaszereztem és szépen eldolgoztam a szálakat. Már ki is mostuk, úgy kicsit puhább lett és változatlanul Fiam-12 kedvence, sose felejti el felvenni az iskolába. Ami azért nagy szó, mert tavaly télen nagy cirkuszok voltak köztünk a sapka és sálhordás témában. :o)
Végeredményben nem tudom, hogy ki találta fel a tuniszi horgolást, de ennek is - mint minden másnak - megvannak a maga trükkjei és fogásai. Ha viszont ráérzünk, akkor valóban egy nagyon egyszerű és tetszetős horgolást sajátítunk el. És a Symphony Wood tuniszi horgolótűben az a jó, hogy nagyon hosszú darabokat is tudunk a különböző hosszúságú damiloknak köszönhetően horgolni.
A kötött hatású tuniszi minta egyébként nagyon merev és vastag végeredményt ad, teljesen el tudom képzelni, hogy alkalmas falvédőnek vagy faliképnek extra rudas merevítés nélkül is. Lehet, hogy készítek is egyet, amit makraméhorgolással díszítek. Ha már kibővítettem a hobbimat, akkor kipróbálok mindent, amit horgolótűvel lehet készíteni.
Itt a tuniszi horgolásvideó, amit először néztem meg és amilyen mintát jelenleg is horgolok. Ebben szemről, szemre benne van a kezdés pár sorig.
Tunisian Crochet - Cast On and Simple Stitch
Ez egy trükkös szemről szóló videó, még nem is próbáltam. Egyébként érdekes, hogy ezt az egyszerű technikát is milyen jól lehet variálni.
Tunisian Crochet - Purl Stitch - The Crochet Side
Ez a kötött hatású tuniszi horgolás videója.
Tunisian Crochet - Knit Stitch - The Crochet Side
Teresának is van egy kezdéstől hat sorig tartó videója, de sehogy se találom.
Csak ezt a színcserélőset: Art of Crochet by Teresa - Tunisian Crochet Color Change Ez is hasznos!
20 megjegyzés:
Nagyon szuper, bár nem most lesz itt az ideje, hogy kipróbáljam :) Azért felírom a "listámra" ezt is ;)
Nálam is jó ideje listán volt. :o)
És elkészült a sál? Nem lett túl merev? Nem kunkorodott be a széle?
Bizony, elkészült és nagy kedvenc lett. Csak az egyik végén kunkorodott, de mosás után már ott is szépséges. :o)
Majd tuniszban megtanulom:D
De jó! köszönjük a beszámolót! Én se most fogom kipróbálni, de egyszer biztos! Tervben van egy ideje... :-)
És tényleg szupernek tűnik a tű is :-)
Hehe, akkorákat nevettem közben, jól írsz! :-) És tök jó ez a tuniszi horgolás, nekem van a nagymamámtól egy kötés-horgolás könyvem (78-as talán), abban elég nagy rész foglalkozik ezzel is, direkt megszámoltam most, és 58 féle tuniszi horgolásminta van, szövet, rücskös, csíkos, kockás, bogyós, csipkés, sőt norvégminta. :-) És ha ilyen haladós, akkor lehet, hogy érdemes lenne megpróbálnom, úgyis mindig időhiányban szenvedek. Lehet, hogy megvan, mit kérek karácsonyra? ;-)
Írd meg lécci emailben, hogy mi a címe, megpróbálnám antikváriumban beszerezni. :o)
Ideírom, hátha mást is érdekel: Bános Mária: A kötés-horgolás kézikönyve. Nekem az 1975-ös kiadás van meg (akkor születtem, hehe), de ha jól látom, van 1980-as kiadás is. Szerintem nagyon hasznos könyv, én innen tanultam meg horgolni, és valószínűleg kötni is meg lehet tanulni belőle (azt még nem próbáltam). Nagyon sok minta van benne.
Én így csináltam magamnak egy táskét, csak össze kéne varrni, a részei már kész vannak, hehehe. (már az hehehe, hogy mint oly sok minden mást, ezt is nehezemre esik befejezni...)
1975 a legjobb évjárat! ;o) A Baileys, az Altair 8800, ez a jó könyv és mi.
Ruju, fejezd be a táskát és muti, lécci-lécci-lécci! :o) *szépen néz*
Nekem is van egy könyv, szerintem ugyanarról beszélünk!
http://picasaweb.google.com/lh/photo/Zs3o2djld-OdwbnTckaACRg3OzjUe2L7EM5ej5eZSRs?feat=directlink
:-D Okés, de most sok a karácsonyi projektem. Részletekben is érdekel? Vagy esetleg ha beszkennelem a képét a magazinból? Vagy a privát levelezőlistán szétküldöm?
Gabella: Lehet, hogy az!
Ruju: Türelemmel megvárom, amíg bejegyzés lesz belőle. :o)
A karácsony már csak ilyen, nekem is hamarjában kéne mindent megcsinálnom, én megértem. :o)
Altair, okés, így legalább nekem is van egy "löket", hogy miért fejezzem be mihamarabb :-D
:o)
én szeretnék ilyen színű sapkát, és sálat is:) nagyon jól néz ki - én is most próbáltam életem első tuniszi sorát, kicsit nehézkes normál horgolótűvel, de ilyen farkincás még nincs nekem - MÉG...
Régi dolog ez, már a 60-as évekbeli mintakönyvben sok tuniszi minta van, és ott említik, hogy van egy nagy előnye. Miszerint formatartóbb, a kötött vagy a normál horgolt mintákból készült darabnak, úgy keresztben, mint hosszában.
Mit kell tenni, hogy ne pöndörödjön vissza a széle?
Megjegyzés küldése