Nem hagyott nyugodni a lelkiismeretem. Erre a nemes célra a képességeimből telhető legszebbet szeretném nyújtani, ezért bontottam, de csak a szegélyét a blokknak, hiszen ott volt a gond. Szerintem érdemes volt újrahorgolni.
Az éjszaka még két blokkot készítettem hozzá, hogy ne árválkodjon ez a szegényke. Igaz, ezt a kettőt más blokkok mellé tudnám elképzelni, mert a színviláguk nem passzol a rózsáshoz. De most ösztönösen ezek a színek kerültek a kezeim közé. Biztosan azért, hogy előcsalogassam a napot. A pici lányom is azt mondta, hogy ez (a jobb szélső) olyan, mint a napocska. :) Most elnézve a blokkjaimat, az a benyomásom támadt, hogy látszik, hogy lányos anyuka vagyok (legalábbis a legkisebbem lány).
4 megjegyzés:
Szépek. Amióta nekem is van lányom a két fiú után, a színekkel való kapcsolatom átalakult.
Hű, amennyire iszonyú vadul hangzik a pink-narancs párosítás, annyira jól működik a valóságban!!
Igen, Macus ez nagyon meghatározza az ember ízlésvilágát.
Kicsikató, ettől már csak a pink-piros párosítás extrémebb, de nagyon jól néz ki. Most ilyen fonalat készülök festeni. Tuti párosítás. Kamasz koromban elképzelhetetlen volt a kéket a zölddel párosítani, most meg... a legtrendibb páros. :)
Hááát..., amikor bekerül a közösbe, biztosan minden blokknak akad majd társa. Kíváncsi vagyok, mi alapján fogják tudni csoportosítani majd a lányok.(kuncogok)
Megjegyzés küldése